Mostanába egyre többet gondolok rá, vagy nemis..inkább rájuk :) mi volt a múltba és vajon mi jönn még, az már biztos hogy az egyiket elvessztettem.talán örökkre. de mit érzek iránta? és a másikkal mi jönn még a jövőbe? Tudom hogy szeretem, de nemszabad.De az idő valóban begyógyít minden sebet.habár csak 2 hét telt el vagy talán annyi se, de már nemfáj ha rá gondolok és beszélek vele.ha ép a mondata rosszul vagy netán jól esik nem teszek semmit. nem mondok semmit.megvonom a vállam,elmosolyodom és tudom hogy nem az enyém többé.néha rám jönn az érzés. hogy elkell neki mondanom mennyire hiányzik.de akkor sem változna semmi. Belegondolva teljesen józanul én nem ..na jobb ha befejezem :)
Nana: Még senkibe se szerettél bele igazán. Az ilyen embereket ugy nevezzük 'Éretlen mindenttudók' Siess és szeress bele valakibe! :)
__________________________
Motoharu: Még mindig azt hiszed hogy eljönn?
Nana: Nem
Motoharu: Akkor mire vársz még itt?
Nana: Levezetem a haragom.........*sír*
Motoharu: ....
Nana : Hé mit gondolsz mit kéne tennem?
Motoharu: Mi? old meg a problémáidat te magad
Nana: Mivel 1 hülye vagyok nemtudom!
Motoharu: Elmondhatom,de cserébe tedd azt,amit mondok
Nana: Boldog leszek tőle?
Motoharu: Mi a boldogság?
Nana: Nem tudom. Valószinűleg az ahol senki sem sír.és senkit sem szidnak le.Ahol senkit sem ütnek meg,és semmitsem vágnak hozzá,Valami ilyesmi..vagy tévedek?
Motoharu: Nem tudom
Nana: Mi ez a hozzállás?
Motoharu: Akkor miért nem keressük meg együtt a boldogságunkat?