2010. október 23., szombat

David!


KékTündér..kérlek..kérlek varázsolj kisfiúvá! varázsolj igazi élő kisfiúvá.. kéktündér..varázsolj igaziwá..kérlek.kéérlek.

..

És David egyre csak kérlelte a kéktündért, aki ott állt előtte, arcán lágy örök mosollyal. És mindig kedvesen nézett rá. A lámpák végül kialudtak de.. David azután is látta napközben a tündért.És reménykedve tovább kérlelte őt.Kérlelte mikor a tengeri növények már mind elpusztultak.Kérlelte mikor befagyott a tenger,Jégburkot vonva az Antidikopter és a tündér köré.David akkor is látta a tündér jégbezárt kék kísértetét. Mindig ott volt.. Mindig mosolygot. Mindig várt rá.Végül David már nem is mozdult, De a szemét nyitva tartotta. És tekintettét a sötétségbe fúrta minden éjjel.És a következő napon is..És a következő napon is.. 2000 év telt el így.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése