2011. február 17., csütörtök

Az életről.

Utcai balhék, késelés, ökölharcok,kifordul a pillangó a törött karból,ha hátat fordít, akkor lövöd tarkón,mer' ilyen az ember, egy gyáva féreg.Mikor békejobbra számítasz szájba térdel,senki nem véd meg, amikor körbe állnak,ütik a spanod, a szeme könnybe lábad,hol a zsernyák, hol a szuperhős?Szerinted miért van,hogy az utcagyerek stukkert tölt?Bankokban túszejtők, helyszínen húsz rendőr,parkokban pedofilok lesnek, a kis srácodra,közben pörög a pornófilm egy istállóban.Meg a templomokba,
a jó szándék az ajtókon nem kopogtat,kölkök utolsó reménye a Technocol-ba',a szebb jövő bazdmeg, az nem tom hol van.Mikor apa molesztálja a saját lányát,és elitta már az egész lakás árát,a szemét állat, te is cserélj zárat,itt a társadalom jó része a segélyt várja.Kiröhögöm az eszmény képeket, a sztár picsákat,egyet csettintesz, a tinik már cidáznak,repülj más világba, utazz pót szerekkel,de ha visszaérsz vedd a boxered fel.Gyorsan elröppen a gyerekkor,betalál az is, aki veled volt,előbb kerül az utcán a laszti bárhol attól.pörög a lányod a kis faszcibáló.A srácod meg hétvégén detox-ba jár,minden magyar utcán érzem a beton szagát,A túlvilágon rend van majd ott számot adunk,de a valóság mocskos, a káosz az úr.ismerem a street-ről a hiénákat,összerezzennek, ha meghallják a szirénákat,nézd meg mivé válnak a kis gyerekek, a bűn,átveszi a terepet, a tereken a fű..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése