Mellettem állsz..de érzem távol jársz...A zene andalít, csak nékünk szól.Még át is ölelsz, ez a perc enyém, átjár a boldog remény.Egy édes tánc, egy végső bús románc...egy könnyes búcsúzás.Nincs folytatás! Itt állsz és vársz még, én is várok rád.Úgy fáj, a szívembe tép...Százezer féltés, bár ölelsz, ma még..Úgy fáj, hogy nem vár a híres happy end.....Szép volt az álom, de mond hova ment?Most még, még.. itt vagy és ez a perc oly szép....ma még! most még... most még.
Mi várhat reám? ha messze mész.. csak kín és gyötrődés...még úgy fáj, hogy nem vár a híres happy end. Szép volt.... de nagyon, fáj most ez a csend.Itt álltál, közel volt a boldogság.Itt állsz, még vársz,de nincs tovább!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése