A lány Egész nap őt figyelte.. Az utolsó napon. hisz tudta hogy itt a búcsú ideje és az édes szavak megszűnnek.Belül darabokra tört arra a gondolatra hogy el kell búcsúznia tőle.Próbálta azon az utolsó napon minél többet látni. hogy soha el ne felejtse milyen volt a mosolya . Minden pillanatban esengett. hogy akár csak 1 pillanatra is de nézzen rá .De hiába várta..A nap végén lejárt az idő. A lány gyengéden elmosolyodott a végső búcsú fájdalmával. Egy pillanatra görcsbe rándult a szíve, agyán pedig átfutottak az emlékek. A fiú ajtaja elé pedig 1 Vörös Pókliliomot tett.1 kis cetlivel :
Nézd ez egy vörös pókliliom. Tudod miért nevezik az emberek a búcsú virágának? A pókliliom virága és levele sosem látható egyszerre. Amikor a levelek elszáradnak és lehullanak, akkor kezd nyílni a virág. Bár rügyeket és bimbókat növesztenek .. Mikorra a bimbó kivirágzik hogy együtt pompázzon a levéllel. a levél elszárad és lehull.Bár soha nem találkoznak, az idő múlásával a virág továbbra is vágyakozik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése