Jövő héten ilyenkor úgy fog tűnni, mintha egyetlen pillanatot sem töltöttünk volna együtt. De most úgy terült el előttünk a hétvége, akár a csillagokkal teli égbolt, és nem akartam arra gondolni, hogy mi lesz ezután. Az csak tönkretette volna. Csak az itt és most számítottNem tudtam elképzelni, hogy elhagyjam, ám azt sem, hogy vele maradjak. Nem akartam bántani senkit és semmit. Csak csendesen ki akartam osonni a hátsó kapun, mindenféle ceremónia és következmény nélkül...Akár hányszor látom az iskolába komoly.. mozdulatlan arccal él.. de . A nevetéstől megváltozott az arca, és rádöbbentem, hogy gyönyörű. Elfordultam, mert nem akartam benne mást látni, mint szörnyeteget. Veszedelmes szörnyeteget..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése